Io Sono Cosí

Nahh, hogy mi van….

Nos, az van, hogy januárban egy kevésbé jókedvű napon számvetettem. Számvetettem, hogy hogy is nézett ki az a 2014 és vonjuk le a tanulságokat. Így hát megfogtam 2014-et, körbe jártam és megállapítottam, hogy egy nagy semmi történt. Egy nagy büdös semmi. Ez így viszont nem jó, ebben márpedig én nem érzem jól magam. Tudom, hogy… Tovább »

Dobozok

Vegyük úgy, hogy a lelkünk dobozokból áll. A legnagyobb doboz általában be van csomagolva csomagolópapírba. Van, aki masnival kötötte át, van, aki barna ragasztószalaggal, nehogy kipotyogjon belőle valami. Úgyhogy megismerkedsz egy lélek-dobozzal. Amennyiben tetszik a csomagolás, elkezded lefejteni a masnit. Szépen, óvatosan meghúzod a végeit, figyeled, ahogy bomlik a szalag. Amennyiben megcsillan valami a barna… Tovább »

Egy táncos esküvő

Nagy megtiszteltetés ért, meghívást kaptam az egyik balett-tanárnőm esküvőjére. Mert két balett-tanárnőm van ugyanis. De egy iskolában:). Nekem mindig megható, ha elhívnak ilyen nagy alkalomra, mert én, személy szerint biztosan csak azokkal szeretném ünnepelni a boldogságom, akikről tudom, tényleg nagyon örülnek nekem / nekünk, tudom, hogy szeretnek, és csakis jót akarnak nekem, ergo a barátaim… Tovább »

Pészah és a közösség

Mint ahogy decemberben tartottam első Hanukámat, így most érkezett el az első Pészah(om) ideje is. Egy kedves haverinám találta a helyszínt, kicsit későn kapcsoltunk. Mehettünk volna elegánsabb környezetbe lazaccal a menüben, de a szavazás végül is az Auróra közösségi házra esett a Nyóckerben. Kicsit aggódtam, hogy mennyire lesz alternatív. Merthogy én nem tartom magam egy… Tovább »

Közgyűléses rémtörténet

Utoljára, ha jól számolom, legalább 5 éve történt, hogy lakógyűlésen lehettem. Akkor megfogadtam, hogy na neeeee, ezt többé nem! Ennél én sokkal több és fontosabb vagyok magamnak. Eltelt körülbelül 5 év, közben legalább a házmester cserélődött. Az új, mentálisan nem százas, szerintem kicsit meghasonult  önmagával, de mindegy, ő van most nekünk. A régi meg nem csinált… Tovább »

Szentendre, kis otthonom

Szentendre kellemes adottságokkal bír. Van patakunk, Duna-partunk, művészeink, őslakosaink, több vallási felekezetünk, jó éttermeink, kedves (és kevésbé kedves) városlakóink. Nekünk van a legtöbb egy főre eső lámpás kereszteződésünk, meg rengeteg szemetünk. Borzasztóan sok lesüllyedt csatornafedelünk, kátyúnk, szinte mindenféle hypermarketünk, sok biciklisünk, kutyánk, panelünk és luxusházunk. Folyamatosan vándorló „természetvédelmiterülettáblánk” a Pilis tövében, számos egynapos turistánk, gyorshajtóink,… Tovább »

Kutyáink és gazdáik

Aki ismer engem, tudja, hogy minden tőlem telhető időt a kutyámnak szentelek, illetve arra, hogy ő minél jobban érezze magát, igyekezvén annak határát nem túllépni, hogy ő egy négylábú gyerek, akire szintén vonatkoznak szabályok. Fülöpnek fotelja van, ami csak az övé. Fülöpnek van egy kétszemélyes kosara is, ha esetleg vendége(ke)t hívna. Fülöp napközibe jár, amíg… Tovább »

Beszélgetések

Igazából ez hiányzik nekem oly sokszor. A jó beszélgetések. Amikor érzem, hogy növekszem tőle, gyarapodok, már-már extázisba jövök, hogy mennyi újat tudtam meg és leszek bölcsebb párhuzamosan azzal az érzéssel, hogy mennyire kicsi vagyok. Talán egyre kevesebbet beszélgetünk. Hiányzik. Hiányoznak a nagy, életmegváltó gondolatcserék. A szó szerinti eszmecserék. Amikor végre valakivel nagy témákat boncolgatunk. Boncolgatjuk… Tovább »

Fülöp és Zsuzska

Fülöp, tudjuk ki:). Zsuzska pedig az egyik legifjabb barátném. Körülbelül 10 éves és Fülöp nagy hódolója. Én még gyermeket kutyáért így rajongani, soha sem láttam. Lenyűgöző. Azért is írom meg a történetünket, mert szeretném, ha példaként állna azon szülők előtt, akik féltik gyermeküket a kutyáktól. Zsuzska állatimádó. Őt nem lehet egyszerűen állatbarátként aposztrofálni, ő egyértelműen… Tovább »

Hanuka – a Fény ünnepe

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanuka Életem első Hanukáján voltam, már nagyon vártam. Gyermeki izgatottsággal indultam a zsinagógába. Sokan gyűltünk össze, jó volt látni és érezni a sokaságot. Kicsit később kezdődött a tervekhez képest, ugyanis leégett az elektromosság a zsinagógában a Fény Ünnepén, ezért a díszterembe kellett áthelyezni az ünnepséget. Micsoda „Isteni Színjáték”, micsoda játéka a sorsnak! De az a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!