Egy lehetséges kulcs a machok megnyitásához. Isteni szociológia tanulmány. Valamiért, mindig az egyedülálló nők egyik archetipusaként szokták emlegetni az „egyedülálló nők kutyával”. Kapásból gyermek- és élettárspótlékként aposztrofálják ezeket az állati kapcsolatokat. Hazugság lenne 100%-ban cáfolni, biztosan van (rész)igazságtartalma. Aztán jönnek az érvrendszerek azonnal. Hány, de hány cikk íródott már erről?! Miért jó kutyás lánykát / nőcit választani társnak? Jön a 10 indokos okfejtő. Elsőként mindig és mindenütt a felelősségvállalás szerepel. Ami egyébként pont így is igaz! Egy kutya, egy maximum 3-5 éves gyermek érettségi szintje. Csak sohasem nő fel. Ergo, mindig neked kell pisilni vinni és megetetned, nem hagyhatod magára egy hosszú hétvégére és feltétlenül kell foglalkoznod a lelkével is, egyéb iránt folyamatos bosszúsorozatot eszközöl.
No de, kérdem én, miért nem íródnak egyedül- vagy nem egyedülálló férfiak kutyával gyűjtemény? Szerintem azért, mert egyedül álló nem nagyon van, de pssssszzzzzzt….;). Én nem találkoztam még olyan férfival, aki egyedülállóként beújított volna egy kutyát… Válási örökségből talán ott maradt, de úgy, hogy Karácsonykor magányosan felébredt volna és meglepi saját magát egy négylábúval, én még nem hallottam.. Biztos van, csak a százalékos előfordulása a fehér holló. Előbb az Xbox, or vattevör, amit le lehet rakni és ki lehet kapcsolni.
Szóval, próbálom ezt az irodalmi piaci rést boncolgatni:
- Van az xtrém trehány:
– Tökre bírom a kutyákat, engem nem zavar, ha van valakinek, sőt, de ááá, én nem tudok felelősséget vállalni (és valószínűleg tényleg nem). Mi lesz az esti kocsmázással Bélával?
- Van a rendmániás:
– Kutya? Lakásbaaaaaa? Hogy szőr? Meg baci? Az ultradizájnos kanapémon? Normális vagy? No way! Amúgy Nekem nincs bajom a kutyákkal! Messziről…
- Van a kertfélős:
– Imádom őket. Tényleg. Egyszer volt egy barátnőmnek, imádtam. A mai napig könnyekkel küszködve emlékszem rá. De hogy most nekem? Kutya, vagy kert! – mondják. Kert!
- Aztán van a majd, ha a gyerek megnő:
– Nagyon szeretnénk. De tényleg. Gyerekkoromban mindig volt. De majd ha a gyerek viszi naponta sétálni. Még sajnos nem látom benne az elköteleződést. Most is van három plüssteknősünk, de azokat sem eteti. Nem. Még nem értett rá. Várunk még.
- Társkeresőoldalon hirdet:
– Kutyás nők kíméljenek! Majd hogy a kutyát szereti és nem engem. Majdhogy sétálni viszi és nem engem kényeztet vasárnap reggel! Majd hogy kutyaszőr lesz a…. harisnyáján. Majdhogy a dög miatt ne tudjunk földkörüli útra menni! Majdhogy ALKALMAZKODNI kelljen! Neeeeem! No kutya!
No de aztán ott a Férfi, aki kutyával bír:). Zárkózott, avagy macho, avagy trehánynak tűnhet, avagy undoknak, de ha négylábú gyerekről beszélteted, kinyílik a Világ:
- Lulu? Jajj, Lulu a mindenünk. Lulu nélkül nem megyünk sehova. Lulu egyszer rosszul lett éjszaka, azt hittem belehalok. Áthágtam minden közlekedési szabályt, hogy beérjük a kórházba. Végig tapogattam a kis testét, hogy még lélegzik-e. Még soha sem aggódtam ennyire! … Hhhhhuh, igen, Lulu jól van már.
- Szia! – Nem zavarlak? – Nem! – Te, mi ez a zaj? Ja, csak beugrottam Lénának tápért. De itt sem lehet kapni, amit szeret. Léna nem eszik meg bármit. Csak a premiumtápot. Na jó, akkor megyek a következő állatkereskedésbe. Sietnem kell, hogy még nyitva találjam, no meg megyünk az állatorvoshoz, havi rutinvizsgálat. Minden hónapban elviszem állapotfelmérő vizsgálatra, hogy minden rendben legyen a kicsikémmel (42 kg-os óriás schnautzer:)).
- Bobek velünk alszik. Csak nem képzeled, hogy nem jöhet fel az emeletre? Bobeknak van speciális samponja, Bobek makulátlanul tiszta, persze, hogy velünk alszik! Hogy a kocsiban kennelben? Bobek? De hát Bobek az ölemben utazik. Nem, nem, nem aggódom, hogy nem tudok vezetni tőle, megoldom.
… élő példák átnevezve:). Meglátásom szerint a férfiak – az „én” férfi alanyaim sokkal, de sokkal durvábban nyomják ezt a kutyás témát, mint mi, „megszállott” nők. Sokkal inkább kezelik kétlábú gyerekként, mint négylábúként, ami nekem meleg szívből megmosolyogtató. Valahol levetkőzik a üzleti macho-jelmezt, egy bejáratott út, hogy a gyengéjükön át, igaz baráti kapcsolatot építs ki és meglásd a való embert, mert a férfihez nem csak a gyomrán keresztül visz az út…;)
Egyéb írások: https://fulopeskocos.cafeblog.hu/
Kommentek