{"version":"1.0","provider_name":"Io Sono Cos\u00ed","provider_url":"https:\/\/iosonocosi.cafeblog.hu","author_name":"Io Sono Cos\u00ed","author_url":"https:\/\/iosonocosi.cafeblog.hu\/author\/iosonocosibloggergmail-com\/","title":"Az \u00edr\u00e1s","html":"<p>Mi\u00e9rt szeretlek, \u00edr\u00e1s? Mert szeretlek meg\u00edrni \u00e9s szeretlek elolvasni. Mert olyan lelki titkokat, fog\u00f3dz\u00f3kat \u00e9s var\u00e1zsokat kapok, amely m\u00e1s \u00faton soha sem \u00e9rne el hozz\u00e1m. Szerelmek, \u00e9letek, v\u00edv\u00f3d\u00e1sok, tanuls\u00e1gok, sz\u00e9p szavak, fogalmak, lelki tus\u00e1k, mind, amelyeket az \u00edr\u00e1sb\u00f3l kapok. Dallamot, k\u00f6nnyeket \u00e9s er\u0151t. Hist\u00f3ri\u00e1kat, vid\u00e1ms\u00e1got, szomor\u00fas\u00e1got. \u00c9rzelmi t\u00f6ltetet.<\/p>\r\n<p>\u00c9s mi\u00e9rt szeretlek meg\u00edrni? Mert velem vagy, amikor senki m\u00e1s \u00e9s t\u00e1rsamat lelem benned. Mert megfogalmazhatok olyat, amit senkinek sem tudok, avagy pont nincs jelen, amikor megosztan\u00e1m. Tal\u00e1n \u00fczenhetek \u00e1ltalad. T\u00e1mogatsz meg\u00e9rtetni az \u00e9rthetetlent \u00e9s nyikorogsz a billenty\u0171n, amikor felh\u00e1borodom. \u00c9s tal\u00e1n egy-k\u00e9t gondolat megkapja azt, aki olvas. Eljuttathatok bar\u00e1tokhoz \u00e9s (volt) szerelmekhez olyat, amelyet egykoron kellett volna, de nem tettem. Avagy csak k\u00e9s\u0151bb \u00e9rtettem meg, hogy mir\u0151l is sz\u00f3lt. Meg olyan j\u00f3 visszaolvasni \u00e9s szembes\u00fclni. Amikor r\u00e1d\u00f6bbenek, hogy vannak megv\u00e1ltoztathatatlanok \u00e9s megv\u00e1laszolhatatlanok. Amikor szembes\u00fcl\u00f6k r\u00e9gi \u00f6nmagammal. \u00c9s elmosolyodom. Meg amikor szembes\u00fcl\u00f6k \u00e9s r\u00e1j\u00f6v\u00f6k, hogy ebben mit sem v\u00e1ltoztam \u00e9s megijedek. Hiszen \u00e9n vagyok, bel\u00e9m \u00e9gett, amikor e Vil\u00e1gra kijutottam.<\/p>\r\n<p style=\"text-align: center\"><a href=\"https:\/\/iosonocosi.cafeblog.hu\/files\/2017\/03\/konyv.jpg\"><img class=\"aligncenter size-full wp-image-501\" src=\"https:\/\/iosonocosi.cafeblog.hu\/files\/2017\/03\/konyv.jpg\" alt=\"\" width=\"600\" height=\"318\" \/><\/a><\/p>\r\n<p>Forgatnak m\u00e9g r\u00e9gi k\u00f6nyveket? Amikor m\u00e1r illatoznak a lapok? Amikor let\u00f6rik a lap cs\u00fccske, ford\u00edt\u00e1s k\u00f6zben? Amikor r\u00e9gi olvas\u00f3k al\u00e1h\u00faz\u00e1sa \u00e9s ceruz\u00e1s jegyzete tark\u00edtja a sorokat? Amikor tudjuk, hogy mennyi, de mennyi eres \u00e9s reszket\u0151 k\u00e9z forgatta m\u00e1r? Szeretn\u00e9m, ha a k\u00f6nyvszeretet nem kopna ki bel\u0151lem. Hogy m\u00e9g le tudjak \u00fclni \u00fagy a fotelba egy k\u00f6nyvvel a kezemben, hogy nem v\u00e1rok ezer m\u00e1s online hat\u00e1st. Amikor Radn\u00f3ti versei megk\u00f6nnyeznek \u00e9s v\u00e1rom a szombatot, h\u00e1tha Meggyesi Guszt\u00e1v t\u00e1rc\u00e1ja \u00e9letre kel. Hogy m\u00e9g tudok azonosulni f\u0151h\u0151s\u00f6kkel, ut\u00e1lhatom a gonoszt \u00e9s \u00e9n k\u00e9pzelhetem el hogy milyen ruh\u00e1ba b\u00fajt a t\u00fcnd\u00e9rkir\u00e1lyn\u0151.<\/p>\r\n<p>\u00c9s ide menek\u00fclhetek, amikor szomor\u00fa vagyok. Mert a szomor\u00fas\u00e1g kreat\u00edvv\u00e1 is tehet. Mert a szomor\u00fas\u00e1g \u00e9rzelem, az \u00e9rzelem meg alkot\u00e1sra serkenthet. \u00cdgy van ez. Ez\u00e9rt is \u00edr sok k\u00f6lt\u0151 szomor\u00fa szerelmes verseket. Mert ki kell kiab\u00e1lnia, hogy f\u00e1j. Meg azt is, hogy szeret. Vagy hogy szeretett, de most nagyon f\u00e1j.<\/p>\r\n<p>J\u00e1tszhatsz a szavakkal. Var\u00e1zsolhatsz szavakkal. \u00c9s k\u00f6zkinccs\u00e9 teheted. \u00c9s valakinek majd m\u00e1st mond, mint amit Te gondolt\u00e1l, amikor pap\u00edrra vetetted. De azt\u00e1n tal\u00e1n az a m\u00e1sik gondolat is \u00e9rtelmez\u00e9st nyerhet a fejedben. Mert a gondolatod \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00fatra t\u00e9rt. Ez\u00e9rt sz\u00e9p az irodalom. Szeretn\u00e9m rem\u00e9lni, hogy \u00f6r\u00f6k.<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<p><em>A f\u00e9nyk\u00e9p nem a szerz\u0151 tulajdona.<\/em><\/p>","type":"rich"}