Io Sono Cosí

Fülöp és a szeretet, IV. rész

Füli egy tündér. Tudom, persze a gazda elfogultsága, de tényleg az! No meg kinyitotta a Világot előttem, legalább is Szentendréét biztosan. Valami olyan határtalan kedvesség és szeretet árad belőle, hogy magára vonzza a tekinteteket és az emberek ösztönösen köré gyűlnek. Egyszer egy barátnőmnek a kezébe nyomtam a pórázt a végén Fülivel, amíg én bementem egy… Tovább »

Fülöp és szokásai, III. rész

Nos, úgy voltam vele, hogy a magyar vizsla már-már tökéletesnek születik a ráncos homlokával, a „bébi  4 láb 4 égtáj felé”, a dadamm-dadamm mozgásával, meg a lobogó fülekkel, és tulajdonképpen a Világra jövetelének pillanatától olvas a gondolataimban. Ez azt hiszem, tényleg így is van:), de „sajnos” rá kellett jönnöm, hogy ő mégis csak „egy” kutya,… Tovább »

Fülöp és a beilleszkedés, II. rész

…. És érthetetlen is volt mind addig a pontig, amíg egyre több észrevétel nem érkezett a szomszédoktól, hogy nekik ugyan semmi bajuk a kutyával, mint élőlénnyel, na de az azért mégsem járja, hogy Fülöp folyamatosan ugat és zokog, amíg nem vagyok otthon (Nyílván ez engem nem zavart, mert soha sem hallottam, hiszen nem voltam otthonJ),… Tovább »

Fülöp és a kezdetek

Fülöp egy magyar vizsla fiú. Írhatnék kant is, mert persze a biológiai besorolása az, de mivel ő családtag, eltekintenék a szoros biológiai és etológiai definícióktól. Fülöpöt 2010 tavaszán hoztam el egy paksi menhelyről a vizslamentőkön keresztül. Meggondolatlan lépésnek tűnt és az is volt, miután az üzleti vállalkozásom megalapításának már-már egyik legfontosabb alapkövének tekintettem…:). Fülöp szobormereven… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!